Theatrum Mundi

A történet 1932-ben játszódik, és a gazdasági válság keserves hangulatát idézi meg. Gloria keménysége és cinikus viselkedése mögött felsejlik az élet torzító kegyetlensége és a kétségbeesett reményvesztettség: egy hatnapos maratoni táncverseny részvevőjeként az utolsó leheletéig küzd a kitűzött díjért.

Sarah Bernhardt igazi szent szörnyeteg volt. Zseniális színésznő, a lapok számára mindig pletykákkal szolgáló híresség, szenvedélyesen gátlástalan életimádó. Eljátszott minden korabeli nagy főszerepet, turnéival beutazta a világot, többször járt Budapesten is.

Halálos ellensége volt Bernard Shaw, jó barátja Oscar Wilde, plakátjait maga Alphonse Mucha tervezte. A legendák szerint legbensőségesebb viszonyát házi tigrisével ápolta, koporsóban aludt, szerelmi étvágya pedig minden képzeletet felülmúlt.

A Black Comedy zseniális trükkje, hogy míg a szereplők a sötétben tapogatóznak, addig a közönség mindvégig fényesen mulat.

Peter Shaffer, az Amadeus és az Equus szerzője kevéssel a szexuális forradalom előtt írta Black Comedy című bohózatát. Brian – fiatal szobrász „az emberélet útjának felén” – áramkimaradás miatt egy sötétlő lakásban reked.

„Zuhanunk, zuhanunk, Szentatyám!” – írta az ifjú II. Lajos király egyik utolsó levelében a pápának. Nem írhatta volna szebben, igazabban. Az ő királysága tíz esztendeje nem volt más, mint egyetlen zuhanás.

Eladó volt már minden. Eladó és ellopható. Magyarország a Mohácsot megelőző tíz évben veszett el igazán. Mohács már csak a ráadás volt.

Ki, vagy mi határozza meg, mi a művészet – vagy leginkább: a Művészet? A közízlés dönti el, hogy mit szeressünk? Jelentheti-e egy festmény megvásárlása egy barátság végét? Egyáltalán: ki vesz „kétszáz rongyért egy fehér festményt haránt irányú fehér pászmákkal”?

1853. szeptemberében Joachim József magyar hegedűvirtuóz bemutatja a ragyogóan tehetséges fiatal zeneszerzőt, Johannes Brahmsot a pályája zenitjén túl járó Robert Schumannak. Schumann újjáéledni látszik a fiatal tehetség közelségétől, és feleségének, a világhírű zongorista Clara Schumannak is izgalmat hoz az életébe a fiatalember.

Különös szerelmi háromszög alakul ki közöttük, melynek egy láthatatlan, de mindegyiküknél fontosabb résztvevője van; az origó, amely meghatározza mindannyiuk életét: a zene.

Vígjátéki helyzetek – az élet komoly dolgairól. Neil Simon, a nálunk is népszerű író hősei küzdenek magukkal és egymásért. Mi meg hol sírunk, hol nevetünk rajtuk, de nekik drukkolunk. Azt reméljük, hogy mindig van új nap, új esély ...

Mi felnőttek, mindannyian emlékszünk még arra, amikor először mentünk iskolába, amikor megházasodtunk vagy amikor először álltunk munkába. Vajon arra is emlékszünk, milyen színű volt az első labdánk? Hány darab zsírkrétánk volt összesen? Milyen gyorsan nőtt a lábunk? Melyik mesét szerettük a legjobban?

Ki ne emlékezne a fantasztikus amerikai filmszínész, táncművész és koreográfus, rendező Gene Kelly káprázatos filmjére, a zseniális koreográfiákra, a bravúros sztepptánc-jelenetekre, a remek humorra és a nagyszerű alakításokra. Ha mégis akadna ilyen, akkor sem nézheti rekeszizom-próbáló nevetés és elismerő csettintés nélkül ezt a kedves történetet, mely az amerikai filmgyártás hőskorában, a némafilm leáldozta és a hangosfilm megjelenése idején játszódik.

Ünnepelt operaénekesek voltak. Mára visszavonultak. Egy békés művészotthonban él a tenor, a basszus és az alt – amikor egy nap váratlanul beköltözik a szoprán is.
Teljessé vált az egykori legendás Nagy Négyes.

"Hegedűs a háztetőn. Őrülten hangzik, ugye? Pedig Anatevkában, ebben a mi kis eldugott falunkban mindnyájan hegedűsök vagyunk a háztetőn. Kellemes, egyszerű dallamot akarunk kicsalni a húrokból, de úgy, hogy közben ne törjük ki a nyakunkat. Nem könnyű. Kérdezhetnék: miért nem állunk odébb, ha itt ilyen nyaktörő mutatvány az élet? Mert Anatevka a mi otthonunk is. És mi óv meg bennünket a zuhanástól? Egy szóval megmondhatom: a hagyomány."

A zenés színház történetének egyik legjelentősebb darabja tér vissza csaknem huszonöt év után a budapesti közönség elé: Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperája forradalmasította a zenés színházat, és olyan kérdéseket vetett fel, amelyek mindmáig érvényesek. Főhőse nem csak a címszereplő Jézus, egyenrangú társa Júdás, aki kétségbeesett igyekezettel próbálja megérteni barátja cselekedeteit, de mindhiába.

A musical-ben a lenyűgöző zene, a fantasztikus táncok, a remek énekesek és művészek játsszák a főszerepet. A művészeti főiskolás diákok célja nem más, mint elérni az álmaikban olyannyira hőn áhított hírnevet.

Az Esőember a szeretetről szól. Pontosabban annak különböző formáiról, és a vele járó nehézségekről. Hőse tipikus "korunk gyermeke", egy arrogáns és magabiztos yuppie, a vállalkozások bajnoka, aki a körülötte élőket csupán mozaikként illeszti az üzleti tervek és kitűzött célok közé. Mindezt még az sem tudja megváltoztatni, amikor rég nem látott apja meghal - sokkal inkább megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. Ki lehet a titokzatos kedvezményezett?

A nagydumás Denny és a magának való Joey óvoda óta legjobb barátok, rendőrjárőrként naponta együtt róják Chicago utcáit. Nagy álmuk, hogy egy nap olyan nyomozók legyenek, mint Starsky és Hutch. Ám egy bűnös városban még egy zsarunak is nehéz ártatlannak maradni, a túlélésért vívott harc pedig még a legigazabb barátságokat is veszélybe sodorja.

A zenés színház történetének egyik legjelentősebb darabja tér vissza csaknem huszonöt év után a budapesti közönség elé: Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperája forradalmasította a zenés színházat, és olyan kérdéseket vetett fel, amelyek mindmáig érvényesek.

A világhírű magyar származású francia írónő új, metsző humorú vígjátéka nyugodt, kifinomult társalgással kezdődik. Két házaspár kulturáltan próbál rendezni egy kínos ügyet, miszerint egyikük gyermeke kiverte a másik pár gyermekének két fogát. Ám a békés beszélgetés elfajul, elszabadul a pokol, és "az öldöklés istene" mindent a feje tetejére állít...

A Sweet Charity egy lány története, aki semmi mást nem akart, mint hogy szeressék. Ehhez képest köt ki a Central Park tavában, egy híres filmsztár szekrényében, egy elakadt liftben egy pánikbeteggel, fa tetején egy ejtőernyővel, meg még ki tudja, hány helyen?

A darab öt pénztárosnő hat egymást követő reggelének eseményeit követi egy bank személyzeti társalgójában. A hölgyeket a munkájukon kívül egy dolog köti össze: az, hogy partnereikhez fűződő kapcsolataik, mind zsákutcába futottak.

A Magyarországon is népszerű Bernard Slade (Jövőre veled ugyanitt, Jutalomjáték, Egy férfi akit szeretek) ebben a darabjában is bebizonyítja, hogy szellemes dialógusai és vígjátéki helyzetei sikerének titka az érzelem és humor nagyszerű elegyítése...

Mike Nichols "Diploma előtt" című filmje tette világhírűvé Charles Webb regényét, melyben a nagykorúság határán álló Benjamin Braddock, minden lehetséges módon lázadni próbál szüleinek kispolgári életformája ellen, és ez végül egy unatkozó szépasszony, Mrs. Robinson karjaiba vezeti...

A fiatal amerikai szerző darabja alig több, mint egy éve debütált az Egyesült Államokban, de máris nagy port kavart. A történet szerint egy fiatalember, Nick, akinek kedvenc szórakozása a chatelés, mindig újabb és újabb fiktív személyiségek mögé bújva lép be internetes ismerkedő klubokba ...

Ez a vérbő, (tragi)komikus történet bárhol játszódhat, ahol élők és holtak, csalatások és csalások, vitális özvegyek - nők és férfiak - téblábolnak a maguk bonyolult, és remélhetőleg hosszú öregkora felé ...

Adott egy anya, aki maga keresetlen módján pillanatok alatt képes az őrületbe kergetni az ő kicsi fiát. „Kicsi fia" egyébként felnőtt, sőt elvált ember – méghozzá a mama tevékeny közbenjárása miatt lett elvált. Mert hisz milyen csodálatos, ha a drága mama úgy oldja meg a feszültségeket menyével, hogy lefizeti tűnjön el a színről ...

A Jutalomjáték az egyik, esztendőnként felújított Broadway vígjáték, a belőle készült film a videotékák bestsellere. Ez annak is köszönhető, hogy parádés főszerepét elsőre, filmen és színpadon Jack Lemon játszotta. Ám az alkalmon túl a Jutalomjáték a létformák drámája ...

Mel és Edna Edison élete fenekestül felfordul, amikor Mel, a gazdasági válság következében elveszíti az állását. Egzisztenciájuk megrendül, és Mel önbecsülése összeomlik. Edna humorral, empátiával próbál reagálni, és mindent elkövet, hogy segítsen levert férjén, de Mel-nek most sem kedve, sem ereje méltányolni ezt - a helyzet kezd kilátástalanná válni ...

A helyszín a német nácik által megszállt Franciaország, 1942. Az őrszobára a német járőrök tíz foglyot vezetnek be. A letartóztatottak a társadalom más-más rétegéből kikerült, különböző korú, rendű és beállítottságú férfiak: színész, művész, villanyszerelő, üzletember, pincér, bányászlegény, cigány, nyugalmazott kapitány, osztrák herceg, öreg zsidó ...

1978-ban mutatta be a Madách Kamara Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című kétszemélyes vígjátékát. Elsöprő sikerrel játszották évekig, több, mint ötszázszor...

Egy elegáns New Yorki házban a házigazdát rejtélyes módon baleset éri. A partira érkező négy házaspár semmit sem ért az egészből, de lassan pletykálni kezdenek az esetről. A pletyka nő, dagad, a kiérkező rendőrségnek már egy képtelen, hihetetlen történetet adnak elő, amely nem áll távol a valóságtól…

Egy napon egy West End-i kabaré előadásán összeakad egy elbűvölő fiatal nővel, és ettől a pillanattól kezdve vége az egyhangú létnek, Hannay egy csapásra őrült gyilkossági és kémhistória középpontjában találja magát ...

Monty Python Spamalot című musicaljének alapja a Gyalog Galopp című világsikert aratott film. Az előadás különlegessége többek közt, hogy Monty Python más filmjeiből jól ismert és kedvelt epizódok is részei a Madách Színház legújabb musical szenzációjának.

"Mondjuk, van egy ember, aki olyan biztos az igazában, hogy nem tűr ellentmondást. Ha ez az ember egy béna szobrász, akkor paranoiásnak nevezzük. Ha viszont főorvos az illető, akkor vérprofinak."

Toby Powell - hatvanéves, jó kedélyű örökifjú - elismert koreográfus. Egy nap fiatal nő érkezik hozzá férje társaságában, hogy életútinterjút készítsen vele...

1692, Amerika. A híres-hírhedt boszorkányüldözések kora. Abigail - a kis cselédlány - elcsábítja Proctort, a farmert. Proctor úrrá lesz szenvedélyén és véget vet a bűnös kapcsolatnak, felesége pedig elküldi a lányt a háztól. Abigail bosszút esküszik és mindenáron vissza akarja szerezni a férfit. Boszorkánysággal vádolja meg az asszonyt...

Párizs, 1969. A világhírű kabaré- és filmcsillag, Marlene Dietrich érkezik turnéja utolsó állomásaként a francia fővárosba. Rajongók tömegei tolonganak, hogy üdvözölhessék a sztárt, aki a háború alatt a szövetséges csapatok oldalán, a harctéren segítette dalaival a harcoló egységeket...

Az Avenue Q ütött-kopott utcácska a város szélén, az itt lakók együtt néznek szembe a munka- és párkeresés problémáival, miközben legfőbb céljuk, hogy megtalálják legfőbb céljukat az életben - bármi is legyen az...

Egy lány és két fiatalember nem mindennapi találkozása körül forognak az események. A téma - mondhatnánk - mindennapi: a szerelem! Naponta több millió ember esik szerelembe, ábrándul ki vagy éppenséggel marad tartós kapcsolatban. A komédia az egyik legtitokzatosabb pillanatot "járja körül": a szerelem születésének pillanatát...

Egy elbűvölően kedves-szomorú történet egy vak fiúról, aki anyja fojtó védelmezése alól kiszakítva magát önálló életet akar élni egy piciny albérleti szobában. Itt a sors a szomszédságába sodor egy szerencsétlen sorsú fiatal lányt, Jillt...

A színdarab hat nő és három év története. Ehhez remek helyszín egy kisváros fodrászüzlete, a világon bárhol és bármikor, mert amíg készül a frizura és alakul a külső, megnyílhat, kitárulkozhat a "belső"...

Valljuk be őszintén: mi is kinevetjük a Búsképű Lovagot, szánakozunk rajta - mégis szívünkbe zárjuk. Nem tudunk rá haragudni, bármit csinál, mert ő meri vállalni helyettünk is szívünk mélyén megbúvó álmainkat, vállalni a gyanútlan, naiv és tiszta harcot a Rosszal, ő az, aki a gúnykacajon át is harcol elképzelt igazáért, a Szépségért és az Erényért.

Ken Kesey 1962-ben írt, s azóta kultuszregénnyé vált műve, s a könyvből Dale Wassermann által készített színpadi változat olyan pontosan, megrázó hitelességgel ábrázolja egy elmekórtani intézet rideg szabályszerűséggel sorjázó mindennapjait, az ott élő ápoltak életét, hogy észre sem vesszük, rólunk, a mi valóságunkról, saját jövőnkről mesél.

Chuck Baxter kölcsönadja a lakását cége vezetőinek, hogy félreléphessenek. Ő előbbre szeretne lépni. A nagyfőnök Schaldrake barátnője Fran Kubelik azonban éppen az a lány, akibe ő is szerelmes...

A Furcsa pár nem csak azért jó, mert egy fergeteges komédia, nem csak azért, mert a maga nemében már klasszikus, nem csak azért öröm játszani, mert álomszerepeket kínál a színészeknek, nem csak azért érvényes, mert bárkivel megtörténhet, nem csak azért szellemes, mert írója a mai amerikai vígjáték nagymestere, ...

Neil Simon, az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb vígjátékírója megírta legnagyobb világsikerének a női változatát. Első hallásra talán furcsa, hogy a Furcsa párt nők játsszák, s nem azok, akiket olyan jól ismerünk a filmvászonról és a színpadról: Oscar és Felix, hanem női megfelelőik: Olive és Florence.

A Különterem meglepő alapötletből épül darabbá: az elegáns La Casette Hotel különtermében hatszemélyes vacsorára hívja vendégeit a neves válóperes ügyvéd, Paul Gerard. Először három férfi érkezik - nem ismerik egymást, de mindhármuk válását Gerard intézte. Aztán megérkezik három nő. Pergő, szellemes dialógusok, meghökkentő helyzetek sorozata visz a végkifejlet felé.

Mint e hatalmas demokrácia polgárai, ha bűnténnyel vádolnak bennünket, biztosítják számunkra, hogy velünk egyenrangú polgártársaink csoportja ítél felettünk. A bírói testület által összehívott tizenkét idegen gyűlik össze, akik döntenek ártatlanságunk vagy bűnösségünk felől "a lehetőségek szerint tévedés nélkül".

A darab igazi írói bravúr: színpadi krimi, melynek végkifejletét maguk a nézők határozzák meg. Az izgalmas, sötét gyilkossággal terhelt történet szereplői egy fodrászszalon munkatársai és vendégei, akik egy nyomozás kellős közepén találják magukat, és nem szabadulhatnak, míg egyikükről ki nem derül, hogy gyilkos.

Létezhet e fájdalom, lelkiismeret-furdalás, mely egy életen keresztül elkíséri az embert? Bolond-e egy anya, ha nem tudja elfogadni édes fia halálát, melyet soha senki nem tudott bizonyítani?

A tragédia szereplőit Alfieri ügyvéd, a darab narrátora mutatja be. Eddie Carbone derék munkásember, évtizedek óta rakja ki és be a teherhajókat New York kikötőjében. Éppen unokatestvérei érkeznek Olaszországból: Marco és Rodolpho, akik illegálisan léptek partra, mert hazájukban nem találtak munkát.

Egy roskadozó ház áll a falu szélén, a tó közelében. Itt él a két fivér, Valene és Coleman Connor. Kevés látogatójuk van – csak a helyi pap és egy krumplipálinkát árusító szerelmes kislány zavarják meg kettejük veszekedéssel töltött napjait.

A helyszín Inishmaan, egy apró kis sziget távol Írország nyugati partjaitól. 1934-et írunk. A lakók napjai a szokásos módon telnek ...

Mag Folan pont hetvenéves. Nem vágyik másra, csak egy kis szeretetre, kényeztetésre, megértésre és arra, hogy az "Önök kérték" lejátssza végre azt a számot, amit a lányai küldtek neki születésnapjára.

A történet egy nő és egy férfi furcsa kapcsolatáról szól, amelynek kérdőjele, ki a pulóvergyűjtő...?

László Miklós - színész, író - 1903-ban született Budapesten, 1924-ben végezte el a színiakadémiát. Először a Belvárosi Színházban, később a Teréz kőrúti Színpadon játszott, főleg bohózatokban. Ebben az időben kezdett ő maga is színpadi műveket írni, amelyeket nagy sikerrel játszotta Budapest és Bécs színházaiban...

One day terrorists bomb the city where they live. After the attack burning wrecks, injured and distraught people are roaming the streets. Mark is living in a house, under which the previous tenant built a bunker. Louise comes round to seek refuge…

Felnőttünk, megházasodtunk, gyerekeink születtek, eltelt a fél élet. Ez tiszta röhej. Hiába tekergetjük a fejünket, hiába csűrjük-csavarjuk, nincs menekvés.

Az amerikai szerző darabját 2000-ben Pulitzer-, 2001-ben pedig a legjobb színdarab Tony-díjával jutalmazták. A matematikus zseni lányának szerepét eddig olyan világsztárok játszották, mint Marie-Luise Parker és Gwyneth Palthrow. Angol és magyar nyelven is!

Régi ismerősünk, John Smith, a kiváló londoni taxisofőr immár tizenhat éve él változatlanul boldog házasságban a város két kerületében lévő lakásai közti ingajáratban, két hűséges feleségével, Maryvel és Barbarával. Válságos helyzetek olykor azért adódnak, amikor a percre pontosan beosztott napirend valamilyen okból felborul és a két olajozottan működő háztartásban akadozni kezd a fogaskerék ...

Alan Bennett, a nagysikerű angol regény- és drámaíró, a televízió számára írt 13 részes monológ sorozatából, néhány éve színpadi változatot készített, amelynek alapján a szövegeket világszerte, tetszés szerinti összeállításban, a legnevesebb művészek játsszák.

Az amerikai kabaré hőskorát idézi fel Neil Simon világhírű komédiája két kiöregedett színészről, akiket váratlanul egy nagy tévécsatorna kért fel szereplésre. Negyvenegy esztendeig járták együtt az országot, majd összevesztek véglegesen.

Egy férfi és egy nő kapcsolatában számtalan váratlan vagy nehezen megfejthető helyzetet produkál az élet. Mindig úgy gondoljuk: ismerünk már minden fordulatot, aztán persze kiderül, hogy mégsem..

Egy New York-i műkereskedő házaspár gondtalanul éli életét egy pazarul berendezett lakásban. Egyik nap váratlanul beállít a feleség nővére és annak férje, azzal a szándékkal, hogy mivel ők elutaznak Buffalóba, erkölcstelen életmódot folytató lányuk ügyeinek elrendezésére, addig édesanyjukat itt hagyják náluk. A kedves, szókimondó, idős hölgy megjelenése rengeteg komikus helyzetet teremt a műkereskedő házaspár életében, s egy szép napon, - amikor beállít a világhírű festőművész, - ez csak fokozódik.

Az 1920-as évek Chicagojában üvölt a jazz, harsog a konferanszié, és szaporodnak a hidegvérű gyilkosok. Roxie, a kóristalány - amúgy férjes asszony - megöli hűtlen szeretőjét, ám urával sikerül elhitetnie, hogy a hulla egy betörő volt. Velma, a revüszínésznő, férjét teszi el láb alól...